Elkövetett hibáink, ill. ezek pozitív és negatív hatásai magunkra és másokra

Emberek vagyunk. Hibázunk. Ez az élet természetes velejárója. A kérdés nem az, hogy hibázol-e vagy, hogy hányszor, hanem, hogy mit teszel azután. Nagyon sokszor egy-egy múltban elkövetett ballépés meghatározza a jelened és a jövőd, éppen ezért nem mindegy, hogyan kezeled ezeket, hogy mit lépsz azután a bizonyos esés után.  Talán ismerős az a kifejezés, hogy „kísért a múlt”, s az is meglehet, hogy nem csak hallottál róla, hanem már tapasztaltad is. Így bizonyára érdekel az, hogy egy bukás után mit kell tenned ahhoz, hogy ne csak negatív hatásokkal találd szembe magad. Ahhoz, hogy a hibáidnak pozitív hatásai is lehessenek rád és a környezetedre nézve három dolgot kell tenned: Istenre bízni a múltad, Istenre bízni a jelened és Istenre bízni a jövőd.

Istenre bízni a múltat – megbocsátani önmagadnak

Megszabadulni a „múlt kísértéseitől”, a baklövéseid miatt keletkező önmarcangolástól, a bűntől (ez a legnagyobb hiba, amit elkövethetsz) csakis Istennel lehet. Hiszen Ő az, aki képes eltörölni minden vétket, minden hibát. Te, először is tekints hátra utoljára, nézz szembe azzal, amit elkövettél. Igaz, hogy menekülni könnyebb, de győzni eredményesebb, s ha elhiszed, hogy Ő, a Tökéletes megbocsáthatja neked mindazt, amit elkövettél, a következő teendőd, kérni az Ő bocsánatát. Isten pedig hű és igaz, megbocsát és megtisztít téged minden bűntől. Ezután tudsz majd megbocsátani önmagadnak is, hiszen többet, nem jöhet az a bizonyos belső hang, hogy azzal vádoljon „ezt, meg ezt tetted, s félj.” Nem jöhet, mert minden elkövetett hibád eltöröltetik Isten előtt, új, tiszta lappal indulhatsz. Tehát az első pozitív dolog az újrakezdés lehetősége.

 De mi lesz az emberekkel, a környezeteddel, akik egyik napról a másikra, csak egy csettintésre nem felejtenek el mindent? – itt jön képbe a jelen.

Istenre bízni a jelent – megbocsátást kérni a környezetedtől

Ha már rendezted a kapcsolatodat Istennel, és sikerült zöldágra vergődni önmagaddal is, akkor jön a következő, nehéz lépés: szembenézni a környezeteddel, azokkal az emberekkel, akiket megbántottál, azokkal, akiknek fájdalmat okoztál a hibáid miatt. Nem könnyű, és sokszor hosszú időbe telik, míg sikerül valakinek a bocsánatát megkapni, bizalmát újra elnyerni. De bármilyen nehéz is, megéri küzdeni érte. Hiszen az Istennel való kapcsolatod után, az embertársaiddal való viszonyod a legfontosabb. Gondolj csak bele, milyen jó bizonyság lehet az, ha odamész valakihez, és minden kertelés és szépítgetés nélkül beismered, amit elkövettél, majd kéred az ő bocsánatát. No, nem úgy, hogy: „Figyelj már, ne haragudj!”, hanem sokkal inkább így: „Kérlek szépen bocsáss meg, vétettem ellened.”.  Ezek után pedig legyél kész a jóvátételre. Mondjuk, legyél kész visszaadni az illetőnek a „kölcsönvett” tárgyat, vagy a tönkretett autóját megjavíttatni, esetleg elvinni őt a célállomásra, netán bevallani másoknak is, hogy amit róla terjesztettél az nem igaz. A lényeg, hogy biztosítsd a környezeted afelől, hogy nem csak felvállalod a tettedet, hanem kész vagy a következményeivel is szembenézni, s a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy fizikai, lelki kárpótlásban legyen részük (utóbbival nehezebb dolgod lesz). Mindeközben pozitív lehet az, hogy bocsánatot kapsz, hogy barátra találhatsz egy olyan személyben, akiről nem is gondoltad volna, vagy megtanulsz valamit egy életre. Mégis a legnagyobb pozitív hatás, amit elérhetsz az, ha a környezeted téged látva, felnéz az égre és Istenre tekint. 

Istenre bízni a jövőt – biztosan haladni előre

Utoljára már csak annyi maradt, hogy tedd le Isten kezébe a jövődet is. Ne azon aggodalmaskodj, mi történik, ha ezt is elrontom, vagy ha megint elbukom. Kérd Isten segítségét és erejét, mert Ő meg tudja óvni és védeni minden léptedet. Higgy Neki és bízz Benne, bátran haladj előre. Meglásd, tapasztalni fogod az áldást nap, mint nap. Kell ennél pozitívabb hatás?

Ne feledd, ha mégis elbuksz, Istennél mindig van újrakezdés, mindig van megbocsátás csak: tekints hátra utoljára, nézz fel, fordulj oldalra, majd haladj előre. A következő igevers pedig legyen mindig előtted:

„Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.” 
(Filippi 3:14)