Életképek

        A diktatúrában a szólásszabadság a hatalmon levők véleményére korlátozódott. A demokratikus állam más, itt igenis létezik a szabad szólásszabadság ( mondjuk ), az már más kérdés, hogy most a többség véleményét kell osztanod, hogy minden jogod meglegyen ahhoz, hogy kimond amit gondolsz ( vagy épp mindenki más is gondol ) s biztonságban élhess ne csak mielőtt szólsz, hanem még utána is. A szólásszabadság tehát létező dolog, a szólás utáni szabadság már nem mindenütt. Természetesen mindezek ellenére meg van engedve, hogy szembe ússz az árral, vagy épp te legyél a fekete bárány … de vállalod? Mert ugye mindenki bőszen hangoztatja, hogy szólásszabadsággal rendelkezik, csak az a baj, hogy ez a bizonyos „mindenki” nem él vele. S akkor kérdem én: mi értelme? De, hogy épp ennyire cinikus ne legyek témán belül új bekezdést kezdek, nyitok vagy ahogy tetszik.         Mennyire lehet informált a XXI. századi ember? Mert ugyebár a szólásszabadság velejárója a szabad tájékozódás, informác