csütörtök, március 19

"Kicsoda a bölcs, hogy értse ezeket?"

Tegnap este elalvás előtt gondolkoztam. Igazából nem ez az említésre méltó információ, hiszen állandóan gondolkodom, de most mégis erről írok, mert... no de kezdem mégis máshol.
Tegnap délután megkérdezte tőlem valaki, hogy mit tudok Lilithről. Igazából nem volt akkor pontos ismeretem róla, de azt tudtam, hogy Ádám első feleségeként emlegetik, s azt is, hogy a Bibliában róla (konkrétan) nincs szó. Elmondtam ezt az illetőnek, aztán még beszélgettünk egyébről is. (a szellemvilágról is, vallásokról, meg ilyesmikről. Ő nagyon beleásta magát a keleti kultúrába, meg amúgy minden érdekli ami misztikus. Rengeteg hamis képe van ebben a témában, és mivel beszélgetni akart, én is elmondtam, hogy miben hiszek, s én hogyan látom ezt a világot, és azt, ami majd ezután jön.)
Az elmúlt héten még egy tanárommal is beszélgettem a teremtésről, a világ fejlődéséről, a Föld koráról, valamint arról, hogy hogyan létezik ennyi nyelv a világon. Nem vagyok egy nagy tudós, nem is tudok sokat ezekről a dolgokról, csak annyit, amit a Biblia is leír, s még azt sem tökéletesen, szó szerint, fejből, de igyekszem tanulmányozni az Igét, és hiszem, minden szavát.
Nos, tegnap este lefekvés előtt, rákerestem Lilith történetére az interneten. Rengeteg oldal jött elő, párat átfutottam, csak, hogy a legendákkal is képbe legyek.
Úgy össz-vissz rengeteg kérdés megfogalmazódott bennem is. A tanárom azt mondta a múltkor, hogy neki a Bibliában leírt Bábel történet nem tud magyarázatként szolgálni a nyelvsokaság kérdésére, neki az túl mesés. Én is elgondolkodtam azon, hogy tényleg milyen sok olyan történet van a Bibliában, ami rendkívül hihetetlen, ami mesébe illő, s hogy ezek megtörténtébe még igazán bele sem gondoltam, mert elhittem (gyermeki hittel). Aztán eszembe jutott néhány legenda a görög mitológiából, amik tulajdonképpen épp annyira "valósághűek", mint az, hogy a Vörös-tenger ketté vált.
Majd arra gondoltam, amit előtte olvastam Lilithről, s a magyarázatokról, melyek még a Bibliára is hivatkoznak, s még több kérdésem lett. Félreértés ne essék, nem kérdőjeleztem meg Isten létezését, vagy hatalmát, csak egyszerűen nagyon sok dolgot nem értettem, hisz elolvasva újra a teremtés történetet rájöttem, hogy valóban nem olyan egyszerű azt, megérteni. Elhinni könnyű, megérteni lehetetlen.
Végül a sok kérdésemmel Istenhez fordultam, s kértem, hogy mondjon valamit ezekre, mert én nem értem, én hiszem, akarom hinni, de a sok-sok kérdés nem hagy nyugodni. Ekkor kaptam ezt az igeverset.
"Kicsoda a bölcs, hogy értse ezeket? Kicsoda az értelmes, hogy eszébe vegye ezeket?! Bizony igazak az Úrnak utai, és az igazak járnak azokon, az istentelenek pedig elesnek rajtok." (Hóseás 14,10)(Károli fordítás szerint kaptam, pedig új fordítású Bibliám van, érdekes. Az is igaz, hogy az egész fejezetet elolvasva, nem pont arról szól ez az igevers, amiről most nekem, de mégis nekem ez elég volt.) Ezeket a sorokat olvasva, olyan boldog lettem, békességet kaptam. Mert igaz, hogy nagyon sok dolgot nem értek és nem is fogom megérteni ezeket itt a Földön, de ahhoz, hogy az Úr utain járjak, nincs is szükségem rájuk. Elég, ha igaz vagyok, ha hiszem, hogy Jézus Krisztus Úr, aki meghalt az én bűneimért, feltámadt és most is él. Én hiszem és boldog vagyok ... járok a keskeny úton. :)

Nincsenek megjegyzések: