csütörtök, október 20

12-re mentem az egyetemre, majd ott döbbentem rá, vagyis jobban mondva, ott döbbentettek rá a többiek arra, hogy igazából kettőtől kezdődik az óra, amire érkeztem. el is képedtem azon, hogy így eltévesztettem ezt ma, majd gondolkodóba estem, hogy most akkor mi legyen, mert az órán csak részt kéne vegyek viszont nem tudtam Énók kibírja-e még ezt a tévedés okozta időcsúszást is. István volt itthon vele. Mindketten hősiesen bírták míg hazaértem. Mert  István biztatására mégis bent maradtam azon az órán, amire elvileg mentem, s ami kettőtől kezdődött. Kettőig meg elmentem a Hádába szétnézni. Vásároltam is pár dolgot, most főleg Istvánnak és magamnak is, Énóknak már rengeteg ruhát összeguberáltam.
Délután próbáltam pihenni,, de nem igazán jött össze. Aztán Istvánnal beszélgettünk, vagyis inkább csak én mondtammondtamésmondtam, kiadtam magamból a feszültséget, meg mindent ami volt. Ő meg meghallgatott, jól esett, jót tett.
Este készítettem paprikás krumplit, amihez István pucolta meg a krumplit. Vacsora után áhítatot tartottunk, s most ismét várom, hogy Énók elaludjon. Eddig az volt a mániája, hogy 10-től 12-ig nagyon eleven volt, most sem változott ez, csak épp eltolta a mániáját egy félórával, s pont nem a jó irányba. Azaz még mindig nem tudom mit kezdjek vele. Holnap megpróbálom kicsivel hamarabb felkelteni reggel, vagyis délben. S este meg valahogy ébren tartani 8 után. ... majd meglátjuk mi lesz.

Nincsenek megjegyzések: