vasárnap, június 7

Női konferencia

A szombati napom fantasztikus volt. Igaz, hogy hajnali 4-kor kellett felkelni, és éjszaka 2-kor érkeztünk haza, de megérte. Most voltam először magyarországi női konferencián. Tetszett, másabb, mint nálunk, otthon, de jó, van itt is áldás, mert érezhető Isten jelenléte.
A délelőtti alkalom elég hosszú volt, de vagány. Szenczy Sándor előadása végén szinte mindenki sírt, Émi meg én (ő egész hétvégén ott volt, és "foglalt" nekem helyet reggel, olyan jól esett) viszont nem bírtunk meghatódni. Nekem/ünk valahogy az már sok volt. Viszont Heidi, egy fiatal nő, bizonyságtétele nagyon megérintett. Találkoztam Ildikó nénivel is, külön öröm és áldás volt nekem az, hogy láthattam, beszélgethettünk.
Az ebéd jó votl, csak hosszú sort kellett kiállni érte, amiben csak az volt a jó, hogy lehetett közben beszélgetni.. Életemben először ettem minion-t is, nagyon finom volt, Émivel végig akartuk kóstolni az összeset, ám én kettő után már nem bírtam, s később pedig elmaradt a  folytatás. Délután szemináriumok voltak, én a Varga "Gyurién" vettem részt, sokat tanultam és épültem ott, annak ellenére, hogy majdnem elnyomott az álom, s nem azért, mert olyan unalmas volt, hanem mert csupán 4 órát aludtam éjszaka.
A szemináriumokat a vacsora követte, ami után Sacival kiültünk a tópartra olvasni, illetve ő olvasott, én meg császkáltam körülötte. Jaj, meg közbe zavartam őt a kérdéseimmel, azaz beszélgettünk is.
Az esti alkalom is különösen tetszett, bár, az előadó saját maga szerint is, szétszórt volt és hosszú, mégis én értettem, tudtam követni, s kaptam üzenetet.
A következők különösen megérintettek, nem mind azért mert jelenleg (de ez érthető lesz az elolvasás után), vagy valaha átéltem, hanem, mert eddig még nem igen gondoltam erre:
- Szenczy Sándor és a felesége megismerkedése - na, ha valami, akkor ez a sztori nagyon ütött, olyan "wow, komolyan?" féle volt az egész.
- "Azzal, hogy férjhez mentem nem szűntek meg az önértékelési gondjaim, pedig azt hittem azzal minden rendeződni fog"
- Azon van a felelősség, aki kiemel, a kommunikátoron, s nem a hallgatón.
- Mérd fel a közönséget, tudj meg róluk minél többet mielőtt beszélsz hozzájuk, mert csak így tudod azt mondani, amire szükségük van (bár ezt tudtam, most mégis jó volt újra hallani, megerősödni ebben).
- Feleségek, ne akarjátok megjavítani a férjeteket ebből vagy abból, imádkozzatok értük s, majd az Úr kimunkálja bennük a változást, ha meg nem bennük, akkor bennetek.
Ezek voltak azok a gondolatok, amik a jegyzetek megnézése nélkül is megmaradtak bennem. Szóval hálás vagyok Istennek a tegnapi napért, örülök, hogy Tóalmáson voltunk, nagyon szép hely, és örülök annak is, hogy Émiékkel is együtt lehettem.

Nincsenek megjegyzések: