péntek, május 22

Tegnap este hazajöttem édesanyámmal. Megvárta még azt is, hogy vége legyen az ifjúságinak. Nagyon örülök ennek, mert így részt vehettem az alkalmon. Nekem nagyon tetszik az új felállás, ez a lendület, ami az ifis hétvége óta megvan. Jó volt hallani a bizonyságtételeket. A T.A-énak kimondottan örültem, mert jó látni, hogy Istenhez ragaszkodik, hogy épül, és azt, ahogyan Isten munkálkodik az ő életében is. Aztán örültem, hogy megtudhattam, hogyan született újjá Émi is.
Az előadás is jó volt, a témája: a homoszexualitás. A lényege tulajdonképpen az egésznek, hogy míg a bűnt teljesen elítéljük, elítéli Isten, addig a bűnöst igenis szeretjük. Azután következett egy nem várt fordulat, az előadás végén két srác felállt és szót kért. Elmondták, hogy ők melegek, és azért jöttek ide, hogy meghallgassák, mint vallanak erről a baptisták (az interneten látták a témát és az időpontot). Először furcsa volt, hallgatni, aztán érdekes. B. B. leültette őket előre és kialakult közöttük egy beszélgetés, melyben ismét elhangzott, hogy őket szeretjük, elfogadjuk, de ha nem változtatnak az életükön, annak meg lesz a következménye.
Az alkalom végén pedig játszottunk, ilyen ismerkedős játékot, mindenki-mindenkivel beszélt fél percet, persze mindez megszabott keretek között történt, nekem tetszett ez (is).  Egyszóval a tegnapi ifi vagány volt.
Hazaérkezve pedig találkoztam édesapámmal, végre. Nagyon jó volt újra látni, megölelni. Ő volt az egyik fő ok, amiért már tegnap haza jöttem. A másik ok pedig, hogy tudjak tanulni megszakítás nélkül (hazajövetel), vagyis írni, mert egy beadandóról van szó, amit a hétvégén el kell küldeni a tanár úrnak. Ironikus amúgy ez is, hisz jelenleg "csak" az édesapám mobilinternetét tudom használni, mivel a házban minden más lehetőség ki lett ütve. Így megyek is, mert sok van még hátra a teendőből, és kevés az időmből.
Jaj, és tegnap levizsgáztam etikából is (ami amúgy most nem is etika volt, hanem az instabilitás kora), ötös. :)

Nincsenek megjegyzések: