szerda, március 18

Egész nap alig voltam itthon. Délelőtt elmentem az egyetemre. Az első órámat szeretem, de az azt követőt már kevésbé. A tanárom zseniálisan műveli a diákok életkedvének elvételét. Én próbálom megtalálni a szépet és az érdekest abban, amit mond, de ez igazán nagy kihívás.
Az egyetemről egyből mentem a sofőrsuliba. KRESZ-táblák, ez volt a mai anyag. Én egyre jobban élvezem ezt az egészet. :) Öt órakor fejeztük be a tanulást, így csak fél hat előtt pár perccel értem haza. Még a villamoson beszéltem Annával, aki megkért, hogy a mai lánykörön (a VIFI-s lánykör, mert a fiúk egy másik előadáson voltak) beszélgessünk arról, amiről a tegnap is szó volt. Tetszett az ötlet, hazaérve gyorsan össze is kaptam magam, meg a kellékeim s már indultam is.
Nem voltam úgy felpakolva, mint tegnap, mert mikor "rendesen" készülök szeretek mindenre gondolni. Például a teához (amit forrón szállítok üvegben), viszek kancsót is, mert az úgy szép, úgy lesz majd teljes az összkép és úgy adja meg azt az alaphangulatot, amit szeretnék. Mama szerint fölösleges cipekednem, a flakonból is ugyanúgy ki lehet önteni a teát. ... pedig nem, de ma azt már nem sikerült vinni. Jaj, és nagyon szeretem még az illatgyertyá(ka)t, azt viszont vittem ma is.
Mikor odaértem gyors tempóban kipakoltam mindent, és felhívtam a többieket a pincéből a tetőtérbe. Ma is heten voltunk, úgy látszik szeretjük a teljességet :)). Különbözött az alkalom a tegnapitól, mindenki sokkal érettebb volt (mint én), s most tényleg én voltam az abszolút fiatal; de a lényeg ugyan az maradt: Krisztus. Nagyon boldog vagyok.
Kilenc körül jöttem haza végleg. Jól esett egy kicsit nyugodtan leülni.... még most is jól esik. :)
mert vidámnak lenni jó :)

Nincsenek megjegyzések: