szombat, február 21

dB - Konferencia 2.

Elmondhatom, hogy az érdekesből nagyon jó lett. S bár nem a programok nyűgöztek le, vagy ragadtak magukkal, esetleg tanultam belőlük sok új és hasznos információt, mégis remekül éreztem ma magamat. Azt hiszem nekem ez a konferencia a kapcsolatépítésről és ápolásról szól(t), aminek igazán örülök. Délelőtt az első előadás után E.-vel beszélgettem, a délutánt pedig "a" lányokkal töltöttem. Alkalmam nyílt jobban megismerni Amy-t, jó volt vele is beszélgetni, ismerkedni, tervezgetni (áprilus 16.). Együtt mentünk, hatan, ebédelni a fórumba (igaz, hogy én vittem magammal ebédet, s meg is ettem, a társaság miatt újból ebédelésre szántam magam). Kimondottan élveztem velük a bandázást.
Majd megnéztem őket az improvizációs színházban, nagyon szuperek voltak. Ötre mentem a büfébe, ma jóval nagyobb volt a forgalom, mint tegnap. Ha nem várt volna rám E., akkor még jobban is élveztem volna a kiszolgálást, de még így is kiérdemelhettem a vevőktől: a "kedves és lelkes" jelzőt.
Kíváncsi voltam az esti alkalomra. Mező Misi szolgálatából csak néhány gondolatot tudtam elcsípni... hm... érdekes (ez az az érdekes, amiről van véleményem, de inkább (itt) nem fejtem ki). A prédikációról lemaradtam, de jobbat kaptam helyette. E.-vel beszélgettünk, amolyan lelkigondozói beszélgetés volt, csak most nem én voltam a gondozott.
Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy Isten használt, adott bölcsességet, s olyan dologban is képes voltam tanácsot adni, amiben amúgy nem is vagyok jártas, tapasztalt. Sokszor még én is meglepődtem azon, amit mondtam, ("hát én ezt meg honnan szedtem?"). A másik, ami szintén ezen beszélgetés alatt lepett meg engem, hogy kijelentést kaptam Istentől E.-re nézve, valamint meg tudtam magyarázni neki azt az igeverset, amit kapott, de nem értett. Annyira durva volt... már bocsánat, de tényleg ... vagyis én még ilyet ebből a szemszögből nem tapasztaltam.
A saját életemre nézve sok kijelentést, ígéretet kaptam már Istentől, és a Tőle kapott igéket érteni is szoktam, de az mégis valahogy más. ... a lényeg, hogy csodálatos volt megtapasztalni azt, hogy Isten használ. Jó volt látni E.-t is, ahogyan felszabadult.
Ez után következett az, hogy én viszont legyengültem, úgy éreztem teljesen kiszívott ez a több órás beszélgetés. Nagyon jó volt, örültem neki, de a végére nagyon fáradtnak éreztem magam. Ezért miután elbúcsúztam tőle, lementem én is imádkozni valakivel (épp Tóth Sándort "sikerült kifognom"), hogy hálát adjak, és újra erőre kapjak, hogy legalább normál fázisban működhessek, s ne remegjen alattam a föld, vagyis a lábam. Örülök ennek a beszélgetésnek is, feltöltött, pedig negyedannyira sem volt, hosszú, mint az előző.
Még beszélgettem néhány emberrel, majd elhívtam magunkhoz M.A.-t aludni. Elmentünk a csomagjáért a kollégiumba, útközben bizonyságot tettem a sofőrnek, majd hazahoztak minket autóval azok, akik szintén az errefelé lakó szállásadójukhoz mentek épp.
Nemsokára aludni is fogok, mert azért fizikailag már kezdek ... pfh... olyan fáradt vagyok, hogy már azt sem tudom mit akartam írni.

Nincsenek megjegyzések: