péntek, január 2

Napok óta szeretnék írni, de olyan gyorsan telik az idő, hogy este (vagy inkább éjszaka), mikor ágyba kerülök, már nem vágyom másra csak, hogy a fejem belefúrjam a párnámba, és mély álomba merüljek. Szerettem volna írni a családi találkozóról, amin bár érződött a tata hiánya, mégis áldott, építő alkalom volt. Örülök, hogy együtt lehettünk, még ha csak 24 óra erejéig is. Júlia örült a scrapbook-nak, bár annak elég kalandosra sikerült az elkészítése (Margittán nem tudták előhívni a képeket, így Pálmára bíztam, aki otthon felejtette azokat, így csak majd haza felé, Ballán ragasztottam bele az albumba).
A szilveszterezésről is akartam írni, arról, hogy mennyit készültem egész nap a vetélkedőre és, hogy mennyire élvezték azok, akik játszottak. Arról, hogy 43 +1 -en voltunk, Ákos volt a +, neki örültem talán a legjobban. Csodálatos év vége és egyben remek évkezdés is volt.

"barátnénémmel"








Nincsenek megjegyzések: