hétfő, december 15

Koncert. Ruhák. Jog.

Péntek este édesapámmal elmentem a koncertre. Igazából szimfonikus koncert volt, csak mama félrevezetett. Szép volt, különösen tetszett Szabó Balázs és Pintér Béla éneke, no meg a záróének, amit közösen énekeltünk (Nagy Király). Az úton hazafelé hallhattam tata végrendelkezéseit (tavaly novemberi felvétel), akkor annyira gyenge volt, hogy most nem ismertem fel a hangját (ez elszomorított).
Szombat délelőtt gyerekklubos megbeszélésen voltam az imaháznál, amit egy hatalmas adag ruhaválogatás követett. Hollandiából érkezett ruhákat kellett kiválogatnunk a fiatalokkal, hogy majd át lehessen adni a rászorulóknak. A munka elvégeztével nagy gondba voltunk, mivel nem tudtuk eldönteni, hova is tehetnénk a ruhákkal teli hatalmas zsákokat, végül Márk ötlete volt a nyerő. :) Megoldottuk a problémát.


Délután egy másik adag ruhát osztogattunk (Márk, Emő és én) a gyülekezet tagjainak. Aláírattuk velük a papírokat, lefényképeztük őket a zsákokkal és akinek kellett segítettünk elszállítani a csomagot. A mi családunk is kapott négy zsák ruhát, mind férfi öltözéket. Szegény Jémina el is volt keseredve, mivel ő reménykedett abban, hogy talál majd rávaló holmit. Édesapám viszont egy egész regiment ruhát összeszedett magának. :) ... s végül, mikor már nem is reméltem, rábukkantam egy farmerre, ami pont a méretem, s amilyet már régóta keresek. Szóval én is jól jártam.
Ezután tanultam egy órát. Majd ifjúságira mentem, ami nekem rövid volt, ugyanis igyekeztem haza, hogy korán lefeküdjek és vasárnap délután legyen erőm tanulni.
A vasárnap délutánom tanulással telt, no meg azzal, hogy Judittal boldogítottuk egymást.
Ma reggel még az óra csörgése előtt megébredtem. Először vissza akartam aludni, de végül úgy döntöttem, inkább kihasználom az időt az imádkozásra. Örülök, hogy ezt tettem.
A jogtudomány tanulásán kívül ma semmit sem csináltam, vagyis ettem, ittam, ittam és kávéztam, meg ittam, de semmi érdemlegeset nem tettem ezen kívül ... jaj de mégis, beszélgettem Ákossal.
Hiányoznak ők nekem, nagyon. Már csak azért is, mert kellenek a tanulótársak. ("szánalmas, nyomorult mivoltomban, mindjárt feladok egy apróhirdetést az évfolyamcsoportban, hogy fecsegő, idegesítő lány nagy ambíciókkal tanulótársat keres, de barátjelentkezőket is szívesen fogad.").
Nagyon remélem,hogy a holnapi jogi vizsgám sikerül, jól sikerül, azaz megkapom minimum a 4-est. (igazából csak az ötössel lennék megelégedve). Nem tudom miért vagyok ennyire maximalista. Ám nagyon nehezen viselném, ha rosszul sikerülne, főleg azok után, hogy ma mennyit tanultam. S persze teljes mértékben én vagyok a felelős azért, hogy nem eddig tettem ezt, de mentségemre szóljon, hogy még kezdő vagyok abban, hogy egyetemista legyek, s egyetemistaként tanuljak (de már most tudom, mit szeretnék másképp csinálni a következő félévben). Szóval nehezen viselném a kudarcot, már csak azért is, mert szerdán is lesz vizsgám, s arra is kell még tanuljak, amit ma is tehettem volna a jog tanulása helyett. Kezd ez már egy kicsit kesze-kusza lenni, úgy, hogy be is fejezem.
Holnap írok még.

Nincsenek megjegyzések: