hétfő, december 1

BBSO és az ifi

Tegnap fél egykor indultunk Váradra. Már háromnegyed kettőkor megérkeztünk, de már akkor zsúfolásig volt  a stadion. Lidi, Gedi és én el is szakadtunk a többiektől, ami tulajdonképpen a javunkra vált, mivel találtunk egy lépcsőt magunknak, ahol viszonylag kényelmesen el lehetett férni.
Szívet melengető megtapasztalni, hogy még hány magyar testvér volt ott velünk együtt, és hányan találtunk egymásra. Ugyanis a "mi" lépcsőnkön ült Tar Laci, Felföldi József és a felesége, Miki és Ruti, Fűzfa Andi meg az ismerőse(i) és Sz. Atilla (aki a GYET képzést tartotta nekünk) ... egyesképeken nagyon jól látszunk, mert a zenekarral egy vonalban ültünk Nagyon tetszett  a koncert és a prédikáció is. Márk könyvéből volt felolvasva az ige, az a rész, amikor a négy barát elviszi a bénát az Úr Jézushoz.
Megragadott az a gondolat, amit a lelkipásztor kihangsúlyozott, hogy "ez a legkreatívabb misszió, amit valaha láttam" ... elgondolkoztam, én is szeretnék kreatívan missziózni. S még akár ágyastól is Jézushoz hozni a körülöttem levőket, nem belenyugodni abba, hogy "hát én szóltam neki, hogy lesz evangélizáció". Szeretnék olyan erős hitet is, amely képes lebontani a fala(ka)t.
A prédikáció a "bénákhoz" is szó, vagyis Jézust nem az érdekli, hogyan érzed magad, milyen volt a múltad, Ő meg akar gyógyítani, először a bűneidből és új életet akar adni neked, Őt a jövőd érdekli, ezért "Kelj fel és járj!".
A harmadik gondolat ami megfogott, hogy abban a házban, amelyikben az Úr Jézus ezt a csodát tette, azt mondták az emberek "ilyet még soha nem láttunk", és bár ezt mondhatnánk minden imaházban, minden evangélizáción. Bár csodákat, bűnből való szabadulásokat láthatnánk és áldhatnánk az Urat érte nap, mint nap.
Az alkalom után javasoltam, hogy menjünk haza az esti alkalomra, de leszavaztak, így pizzázni mentünk. Nagyon jó volt az is, és még jobb lett volna, ha egy szombat este lett volna.
Jól laktunk és még közös esti kép is készült. Íme:
A képet Emőke, Ági barátnője készítette, ő is velünk volt végig. :D

Hazafelé Janikával beszélgettünk (Zsuzsa és én, hallgatta Judit és Efi). Most már ő is felkerült az imalistámra. Bizonyságot tettem neki és megkérdeztem tőle, hogy a prédikációra figyelt-e (bejött ő is a koncertre), valamint, hogy szerinte ő kicsoda a történetből (a béna), és ha az Úr Jézus ma éjszaka visszajönne szerinte, hova kerülne?  Meghallgattuk őt, megkeseredett most a buszos zavarok miatt. Remélem jó bizonyság voltunk előtte, és elfogadja a meghívásunkat és eljön hozzánk az imaházba.
Kilenckor érkeztünk haza, akkor még elindítottam a mosógépet egy újabb adag ruhával, mert rájöttem, hogy elfogyott a tiszta ruhám (a pizzázóban levő füst átitta azt, ami rajtam volt), ezért meg kellett várnom míg az lejárt és nem tudtam elfeküdni tízkor, csak éjfél után. Az elalvásig pedig majdnem kettőig vártam.
Reggel korán keltem, és elég morgós is voltam. Amit meg kellett bánjak. De imádkozás után újból kezdtem a napot és azóta szép. Este még jelentkezem.

Jaj és ni, látszom a képen, (zöld felsőben):
a kép Zsuzsától származik, aki végig állta az egész koncertet :)

Nincsenek megjegyzések: