vasárnap, október 26

Szolgálat 2014. 10 . 26. - levelek

Nem tudom, hogy említettem-e már, hogy miután Isten azt mondta nekem, hogy nem a DEPOLIT-ban van most a helyem, mert a munkám gyümölcsét most azok takarítják be akik Neki tulajdonítják a dicsőséget, imádkozni kezdtem azért, hogy megmutassa nekem azt a helyet, ahol lennem kell, azt a feladatot, amit végeznem kell. Nagyon vártam azt, hogy Isten megmondja/megmutassa mit vár tőlem.
Igazából mielőtt Debrecenbe jöttem volna, már éreztem késztetést aziránt, hogy a Debreceniifinek aktív tagja legyek, előrébb mozdítsam itt is Isten munkáját (pedig akkor még egyszer sem voltam ifjúságin), valamint arra, hogy az egyetemen missziózzak (pedig elképzelésem sem volt arról hogyan, s arról sem milyen misszió folyik most az egyetemen).
A lényeg tehát, hogy vártam (és álmaimban megtéréseket, megmozdulásokat láttam), reméltem, hogy Isten hamar tudtomra adja hova menjek, mit tegyek, s akkor minden vagány lesz.
...és Isten szólt....és most olyan kicsinek, kevésnek érzem magam.
Tegnap kaptam ezt az igét az Úrtól:

" Így szólt hozzám az Úr igéje:
Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek.
De én ezt válaszoltam: Ó, Uram, Uram! Hiszen nem értek a beszédhez, mert fiatal vagyok!
Az Úr azonban ezt mondta nekem: Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok!
Ne félj tőlük, mert én veled leszek, és megmentelek! - így szólt az Úr.
Azután kinyújtotta kezét az Úr, megérintette a számat, és ezt mondta nekem az Úr: Én most a szádba adom igéimet!
Lásd, én a mai napon népek és országok fölé rendellek, hogy gyomlálj és irts, pusztíts és rombolj, építs és plántálj!" (Jeremiás 1, 1-10)

Először mikor olvastam nem akartam hinni, hogy ez nekem szól, hiszen nem lehet ...kizárt. azért imádkoztam, hogy ha valóban hozzám  szól legyen ez megerősítve.
Ezek után ma délelőtt kaptam a következőt:

" Senki meg ne vessen ifjú korod miatt, hanem légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban."  (1. Timóteus 4,12)

Hát, hogy lehetnék én példa mindezekben, ráadásul a hívőknek. Persze azért imádkozom minden nap, hogy jó példa lehessek, de az másabb mikor az KELL legyek...főleg ezekben...hát hol van az én beszédem, magaviseletem, szeretetem, hitem és tisztaságom attól, hogy példa lehessen a hívőknek? Kezdtem kissé megijedni a felelősségtől mi egyre inkább kezdett rám nehezedni....s még mindig azt mondtam Istennek, hogy erősítse meg ezt, tegye világossá, hogy ez nekem szól. Magamra vegyem-e mindezt? Vagy "csak Jeremiásnak és Timóteusnak" szól?
S erre ma este ezt mondta:

"Vegyétek azért a szívetekre és lelketekre ezeket az igéket, kössétek jelül a kezetekre, és legyenek fejdíszként a homlokotokon." (V. Mózes 11,18)

...hát elég egyértelmű... s így még inkább "félek". Leginkább attól, hogy nem tudok majd példa lenni, hogy olyan bölcstelen vagyok, hogy ez nekem sok.
Ma a vonaton "haza" felé utazva nagyon sok dolog jutott eszembe arra nézve mit kellene tenni. Főként három alap tevékenység, ami nem kis erőfeszítést és odaszánást igényelne, de ha Isten elvárja tőlem, hiszem, hogy erőt is ad véghezvinni akaratát, de nem akarok a saját "ötleteimre" építkezni.
Nem vagyok én elég bölcs, ahhoz, hogy tudjam mit tegyek. Olyan tanácstalannak érzem magam. Kérlek imádkozz értem, hogy Isten, ha már ilyen nagy "terhet" bízott rám, adjon bölcsességet is mellé.

S akkor leírom a három dolgot ami megfogalmazódott bennem. Az elsőből következik a másik kettő, de ezt mondom inkább utoljára.
De előtte bevezetőként még annyit:
Nem túl sok ifjúsági alkalmon vettem részt eddig itt, Debrecenben, de elegen ahhoz, hogy láthassam milyenek az alkalmak/a közösség.
Amit nagyon hiányolok az az interaktivitás. Mivel elég sokan vagyunk (40-70 fő) így az alkalmak kb. úgy zajlanak, mint egy vasárnapi istentisztelet. Éneklés, (imára buzdítás, pár imádság), előadás, éneklés, vége. Akik ismerik egymást azok az elején és a végén még váltanak egymással néhány szót. ( Bacsó B. pedig igyekszik mindenkihez szólni, vagy legalább egy mosolyt dobni felénk).

- Az fordult meg a fejemben, hogy jó volna ezen az alkalmon kívül "kiscsoportos" ifiket tartani, azért, hogy jobban számon lehessen tartani az embereket, jobban lehessen lelkigondozni, mert szükség lenne rá.
(Persze most igen nagy hangsúly van fektetve gyülekezeten belül (főként a két lelkipásztor részéről) a fiatalok lelki életének, szabadságának kiteljesedésére, de az valahogy más.)
Ugyanakkor fogalmam sincs arról mennyire lenne ez jó igazából és mennyire csak szerintem. S ha jó is lenne, hogyan állhatnék én elő ilyesmivel, csak úgy a semmiből, én aki alig két hónapja járok ifikre.
- A másik pedig a környezetemben levő lányokkal való foglalkozás. De ezt is, hogyan? -hisz én is csak egy lány vagyok.
- S végül pedig az egyetemen való misszió elindítása. Olyan alkalmak szervezése, amik nem csak keresztényeknek szólnak, de ezt nem lehet egyedül, ehhez kellene egy háttér, s épp ezért lenne szükség az ifjúság feléledésére.
Annyira félek, leginkább magamtól. Én teljes szívemből és erőmből az Urat szeretném szolgálni, de olyan éretlen vagyok, fiatal és kevés, hogy nem tudom mit tegyek. Nagy szükségem van a felülről jövő bölcsességre.
---
"...ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem."  (Ézsaiás 55,11)

"De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet. Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz."  (Zsoltárok 73,23-24)
---

Különleges alkalomon lehettem ma itt, Debrecenben. Lelkimunkás avatás volt, így a délelőtti prédikáció (Cserés Attila) a szolgálatról szólt. Annyira jó volt főleg, hogy Isten ezáltal is szólt hozzám.
Leírom azokat a gondolatokat, amik megfogtak. (elsősorban magamért, azután meg azért, hogy a tegnapi írásom neked is kiegészítsem)

2. Timóteus 4: 1-4

-Őriznem kell a kincset ami bennem van (Szent Lélek)
- meg kell élnem az igét, hirdetnem kell azt akár alkalmas az idő, akár alkalmatlan
- nem a körülményekre kell tekintsek, fel kell néznem Krisztusra
-eszköz vagyok, tennem kell, amit Isten rám bízott, teljes odaszánással, még akkor is, ha ez kellemetlenséggel, szenvedéssel jár
- a testi erőm elfogyhat, de a Lelki erőt Istentől kapom
-Krisztust csak teljes odaszánással, kellő határozottsággal és egyenességgel lehet hirdetni ( így lehet tanítani, buzdítani, fedni, támogatni)
-amit Isten rám bízott, azt számon is kéri rajtam
-ne a szolgálatom "nagysága" határozza meg a szolgálathoz való hozzáállásom, hanem a Krisztussal való viszonyom
-s ne is a "hallgatóságom" nagysága  az, hogy 5 ember felé vagy 500 felé szolgálok határozzon meg, mert nem ez számít hanem, hogy Krisztusért teszem, Ő a megbízóm
-a legszebb küldetések a legnehezebbek is, épp ezért Istentől jövő bölcsességre és erőre van szükségem, mert a sajátom kevés
- szükségem lesz még türelemre és arra, hogy sok-sok időt töltsek el Isten jelenlétében! (...mert ez a kulcsa az eredményes szolgálatnak)
- ha Krisztusról beszélek, az Ő követője vagyok, úgy kell élnem, ahogyan Ő élt. Hol vagyok én ettől?
-nem kell szomorkodnom, elcsüggednem, ha még nem ilyen az életem, de el kell határoznom, hogy igen olyan akarok lenni, mint Krisztus
- a szelídséget és az alázatot nem kapom kegyelmi ajándékként, ezeket tanulni kell...meg kell tanulnom őket én is, hogy látszódjon bennem a Krisztusi arculat, a kincs
-miért hirdessem az igét? Azért, hogy mások (is) elkerülhessék az ítéletet. Lélekmentés.
- nem dőlhetek hátra, nem foglalkozhatok mással, nem várhatok másokra, mert JÖN AZ ÚR JÉZUS, készen kell állnom mások megmentésére
- sürgetőnek kell éreznem a szolgálatot
- lámpást meggyújtani, derekat felövezni, végezni a szent munkát, ez a feladatom, hogy mikor Krisztus visszajön munkában találjon
- tehát végezzem a munkám felelősséggel, betöltve a szolgálatot úgy, mint aki tudja, hogy mikor visszajön Ura számot kell adjon Neki. S ezt csak úgy tudom, hogy állandóan keresem a kapcsolatot az én Istenemmel.
- legyen Ő az én erőm és legyek én az Ő eszköze
- nagyon fegyelmezett életet kell élnem
- Légy hűséges! Nézz fel Krisztusra!

Ui.: ezt kétféle képen írtam le így és felszólító módban egyes szám második személyre nézve, hogy mindenhogy legyen előttem


VÁLASZOK:

Édesanyám

Örülök annak, amit írsz!
Lesz a feladathoz bölcsesség és erő is, hiszem.
Egyébként annak idején mikor én voltam a debreceni ifiben, akkor is kiscsoportokban voltunk , mert több mint 100-an jártunk nem lehetett úgy összefogni a csapatot, havonta egyszer volt közös alakalom a többi a saját csoporttal, ua. időben. csak külön-külön.
 Ha van rá igény és lennének csoportvezetők ez talán most is megoldható lenne...ha az Úrtól van ki fog alakulni. A többi is menni fog hiszem...:) Mk.12:29-31
szeretlek, majd még beszélünk erről, jó éjt!

Napsugár

Kedves Mirjám,
örülök az igéknek, és a fentről jövő megbízásnak. A kiscsoportos ifi szerintem nagyon jó ötlet, és sokszor elengedhetetlen a nagy ifiknél.
A lánykörre meg csak buzdítani tudlak. Imádkozz ezért, és keress hívő társakat. Nem kell nagy tanítás az ilyen alkalmakon..elolvasni az igét,megbeszélni, törődni egymással, imádkozni. Máris kész a program :)És ha lakáson találkoztok,sokkal nyíltabbak az emberek,mint más hivatalos helyeken.Ez már csak ilyen.
Imádkozz tovább, keress társakat, és fogj neki!! Persze jó, ha beszélsz erről majd idővel a nagyifiben is. Ha megízlelik egyesek, h ez milyen jó, megkívánják..Az egyetemisták közötti misszió fakadhat a lánykörből is.. Vezessen az Úr ezekben!!
Puszil nagynénéd:)

Evódia

Drága Mirjám!
Ezek mind nagyon szép dolgok és én is hiszem, hogy az Úr várja tőled. Mindenképpen először türelemre bátorítalak és egyik legfontosabb tevékenységre: az imádkozásra. Ez már lányokkal való foglalkozás is lehet és éppen az egyetemedre járó pár lánnyal, ha van ilyen. De más is. Fogjatok össze, és jó ideig csak imádkozzatok együtt rendszeresen (hetente) azért, hogy az Úr megmutassa az ifiben való szolgálat és az egyetemen való misszió "hogyan"-ját. A Fiatalok Krisztusért missziónak van ilyen programja, hogy "hármas Imacsoportok". Ez segíthet a gyakorlati kivitelezésben, buktatókban, neked mint imacsoport vezetőnek. Így már nem egyedül leszel, amikor tenni kell. Ahogy az Ige is tanítja.
Ez az én tanácsom, hiszem az Úr vezetni fog. Imádságos szívvel és sok-sok szeretettel:
Evódia
 "Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké." Dániel 12:3

Adina

Halihó!

Azt akartam írni a szolgálattal kapcsolatban, h örülök a benned levő tűznek. És minden kicsiben kezdődik el. Tudod te. Kezdj el imádkozni imatársakért, és indíts be egy ima csoportot.
Aztán tovább vezet az Úr, ha ebben hűséges leszel. Kérd el tőle, mutassa meg, kiket bízott rád. Kiket kell szeretned, batoritanod.
És szolgálj feléjük. A Lelek mindenre megtanít, ha figyelsz rá és engedesz neki.
Puszillak.



Nincsenek megjegyzések: