szombat, július 6

Tárám-tárám-tárárárám

Érdekesen telnek a napjaim. Azt hiszem a román tudásom egész jól fejlődik :). Azt vettem észre, hogy ez az úgynevezett kirándulásom nem csak az idegen nyelvet segít elsajátítani; általa betekintést nyerhetek mások életébe, mindennapjaiba, és nem utolsósorban fejleszti az alkalmazkodási képességeimet is, ami szintén hasznomra válik.
Minél több időt töltök el itt, annál hálásabb vagyok Istennek a családomért és az otthoni környezetemért. Nem kell félre érteni, nagyon jó itt, nagyon kedves és hívő családnál vagyok, de mégis valahogy más, valami hiányzik.....nem az enyém, nem a sajátom. Ugyan így vagyok a  gyülekezettel is. Régen azt hittem, teljesen mindegy hol megyek imaházba vasárnaponként (vagy egyéb napokon), de egyre inkább rácáfolnak ezen gondolatomra az érzéseim. Hisz voltam imaházba mióta itt vagyok mégis, hiányzik az otthoni gyülekezetEM. A részemmé vált. Így értem csak igazán a "Krisztus teste" igét. Ugyanakkor örülök, hogy itt is testvérekre találtam, jó közöttük lenni.
---
Érdekes ez a faház, izgalmas :)). Az elmúlt este elalvás előtt halk neszre lettem figyelmes, valami kaparászta a falat. Lámpát gyújtottam, hogy meggyőződhessem arról ez a valami nem a szobában tartózkodik. Nagy megnyugvásomra valóban házon kívül volt. De ahhoz már nem volt kedvem, hogy kimásszak a már felmelegedett takaróm alól és kiderítsem milyen jószággal van dolgom, így tovább figyeltem miként próbál meg felmászni a falon a tetőre. Nyolcadik sikertelen próbálkozása után, már csak az esőcseppek rendszertelen kopogását hallgathattam, majd az is elállt...vagy csak én aludtam el, már nem tudom.
---
Most Onesten vagyok, itt is telik az idő és itt is jól.
---
Ezen a környéken -bár szerintem most az egész országban- gyakran változik az időjárás. Ez a gyakran azt jelenti, hogy reggel még tótágra süt a nap, de este már zuhog az eső, vagy fordítva. Nem is lenne problémám az időjárás eme szokatlan megnyilvánulásaival, ha a fejem nem lenne ilyen érzékeny minden egyes változásra. Sokat fáj a fejem emiatt, zavar, de nincs mit tennem belenyugszom, meg hát pihenek.
---



Nincsenek megjegyzések: