hétfő, május 27

Tegnap este hazaérkeztünk a női konferenciáról. Nagyon jól telt, az előadások és bizonyságtételek különösen tetszettek és az, hogy én fotózhattam az is csak fokozta az ott töltött idő eltelésének gyorsaságát. Hisz ami jól, az gyorsan is telik, erre az iskolai órák végigülésén jöttem rá. A megelégedett élet volt a téma...hát én egészen meg voltam elégedve mindennel :).  Ami azt illeti rám fért a tanulás, használt is.
Ma az iskolában elkezdtük a ballagási dekoráció elkészítését, nagyon vagány lesz, már előre örülök neki. Megfáztam a hétvégén, (vagyis már csütörtökön) és most nem igazán hallatszik a hangom (és nem azért mert személyiségem és hallgataggá váltam), de a munka még így is megy, péntekig meg (mire a búcsúztató szöveget kell elmondjam) kikúrálom magam.
Holnap eljön hozzánk az egyik osztályitársam, itt fog aludni. Érdekesnek elgondolkodtatónak találtam, ugyanakkor boldogsággal töltött el, amikor Napsugár első kérdése a barátnőmről az volt, hogy : "És ő hívő?". Sokszor tanulhatok a kicsiktől. A válasz a kérdésére, nem volt, de nagyon szeretném, ha az lenne, és jó alkalomnak találom a holnapi napot is egy újabb bizonyságtevésre.
Most mivel már befejeztem a szobám rendbepofozását leültem kémiázni és bioszozni, ugyanis holnap két felmérő vár rám.
Olyan boldog vagyok.

1 megjegyzés:

VERESSNÉ ADY ANNA írta...

Kedves Mirjám,Köszönjük a szép képeket amit készitettél a női csendesnapokon.Ez is egy szolgálat,amit az Úr nevében végezhettél.Áldás reád !
/nagymamád /