vasárnap, február 5

Evangélizációs hét


Ma este fejeződik be az evangélizációs sorozat itt, Érszőllősön.
Szerdán kezdődött és minden este nagytatám szolgált. Nagyon jó és áldásos alkalmak voltak. Még az evangélizációs esték előtt (hétfő és kedd délután) a fiatalok közül néhányan elindultunk és meghívókat osztottunk ki a faluban. A nagy hidegek ellenére örömmel jártuk körbe a falut és hívogattuk az embereket, kimondottan élveztük. Aztán az esti összejövetelek végén az ajtóban számoltunk :)), számoltuk az embereket, vagyis csak azokat, akik nem gyülekezeti tagok. Nagyon örültünk/ünk, mikor láttuk, hogy napról napra növekedett a létszám. 
Pénteken az iskolában egy délutáni áhítatot tartottunk. Egy ifi órához hasonló összejövetelt. Édesapám volt a "vendég" szolgálattevő, ő tett először bizonyságot, majd a vak Bartimeusról szóló igéből beszélt. Olyan boldog voltam, amikor láttam, hogy a többiek osztálytársak, iskolatársak és barátok örömmel hallgatták a tanítást. A beszélgetés és éneklések után ( Igen, énekeltünk is és jó volt látni, amint a terem előtt elhaladó emberek megálltak és csodálkozva hallgatták, az ahogyan mi Istent dicsőítjük.) pizzáz-tunk, majd játszottunk (Ligretto, Tálemtum), végül egy keresztény filmet néztünk meg. Annyira hálás vagyok Istennek, hogy egy , ilyen délutánt meglehetett szervezni az iskolában, ez olyan nagy kiváltság és kegyelem, ami nem sokaknak adatik meg.
A hívogatásra visszatérve én az iskolában is hívogattam a tanáraimat, osztálytársaimat és nagyon örültem amikor, tegnap este Aksza (osztálytársam) a szüleivel és a testvérével együtt eljöttek a havazás ellenére is. Én az istentisztelet végén, kihasználtam az alkalmat és úgy Akszát, mint a szüleit rábeszéltem arra, hogy a barátnőm nálunk éjszakázhasson. Jó volt, hogy itt lehetett, kellemesen elbeszélgettünk :D.
Ma délelőtt még részt vett velünk együtt az összejövetelen, valamint nálunk ebédelt aztán, édesapámmal hazament (édesapám arra felé ment délután szolgálni).
Annak is nagyon örülök, hogy havazik, már nagyon nagy a hó, tegnap a fiatalokkal elmentünk szánkózni, így a szombat délutánom is remekül telt.
 Ebben a bejegyzésben, meg egyébként is annyit használom/tam az "örülök" szót, hogy az már.........., de hát annyira, de annyira boldog vagyok. Tata is itt van nálunk és holnaptól a nagymamás is megérkezik, ilyenkor még azt sem bánom, hogy az én szobám a vendégszoba :D.



Nincsenek megjegyzések: