vasárnap, december 4

Kolozsváron

Az elmúlt három napot Kolozsváron töltöttem. Versenyen voltam.
Örülök, hogy elmentem és szívesen vennék még részt máskor is ezen a konferencián.(TUDEK). Pénteken délután érkeztünk meg Kolozsvárra, ahol elszállásoltak minket. Este elmentünk az Állami Magyar Színházba, ahol az Übü király című előadást "nézhettük meg". Utolsó két szavam azért van idézőjelbe, mert mivel mi bihariak, az éjszakázás miatt fáradtak voltunk és felváltva pihentünk az utolsó sorokban. Én mindössze 20 percet aludtam, de így sem maradtam le semmiről, az előadás olyan volt mint a szappanoperák, vagyis mindegy hány részt hagyunk ki mindig tudjuk miről van/volt szó.
Szombat reggelkorán keltünk, mert már 9-kor kezdődött a verseny egészen 1-ig tartott. A délutánt Leonával töltöttem, először elmentünk teázni majd ebédelni, nagyon jól elbeszélgettünk. Később elmentem hozzájuk, ahol már hárman beszélgettünk és társasjátékoztunk (Leona, Árpi meg én). Ezt követően ismét csatlakoztam a többiekhez ("csapatomhoz"), akikkel vacsoráztunk aztán elmentünk a díjkiosztóra.
Ma reggel még reggeliztünk majd indultunk is a vonatállomásra, ahonnan 10 órakor indulta a vonatunk, (a vonaton a kedvenc időtöltésünk a Super Mario-zás volt, "marad a gyerek ha játszik":D:D), Váradra, ahonnan egyenesen hazahoztak minket. Én fél három körül érkeztem haza, itthon ebédeltem, majd beleestem az ágyba (éjszakánként nem sokat aludtunk, a verseny előtt a versenyre készültünk, a verseny után, meg néhányan elmentek a városba (este), akik meg a szálláson maradtunk megvártuk őket, az ajtók bezárása miatt).
Délután voltam imaházban, ahol nagyon jó alkalmon vehettem részt. Mindössze két alkalmat hagytam ki és két és fél (fél nap Leonáékkal voltam) napot töltöttem nem hívő közegbe és éreztem, hogy én nem tudnék így élni. Vágytam haza, vágytam az imaházba, a hívő fiatalok és emberek közösségébe. Istennek mérhettelenül nagy kegyelme az, hogy hívő családban nevelkedhetek.

Nincsenek megjegyzések: