kedd, november 1

Chat

Ma is jó napom volt. Megírtuk a történelem felmérőt, jól sikerült. Édesanyámék is megérkeztek az előbb. Így most boldog vagyok.
Ma megrándult a bokám, most kissé sántikálok, remélhetőleg, holnapra már jobb lesz. Hát az úgy történt hogy...... Ma sokat kötekedtünk egymással (Ákos (padtársam), meg én). Aztán Ákos becelluxozta a tolltartómat, az én celluxommal. Amikor én ezt felfedezem, akkor állt neki a Beka tolltartójának, ám ezt ár nem hagyhattam, és megpróbáltam visszaszerezni az elkobzott tulajdonomat, hogy a Beka tolltartója ne kerüljön olyan sorsra, mint az enyém. Ám a hadjáratom sikertelenül végződött, amikor Aletta elkezdte kiabálni a nevem és én ugrottam egyet. Ennek az lett a vége, hogy a bokámon landoltam, ami bármennyire hihetetlenül hangzik sikerült. Végül lesántultam, bár mostanra már egész jól tudok menni.
Ma 1 órakor érkeztem haza, habár már fél 12-kor vége lett a tanításnak, de egy páran kellett beszéljünk az igazgatónővel, akit meg kellett várni.
A délután folyamán, pihentem, meg tanultam fizikából. Mondjuk lehet, hogy ezt nem lehet tanulásnak nevezni (csak kijegyzeteltem a füzetből azt amit  tudnom kéne), de nekem már ez is tanulás. Ha ez mégse volt elég akkor még tanulok, holnap, mert úgy is, csak csütörtökön írunk felmérőt.
 Az elmúlt órában rám írt facebook-on egy fiú. (korábban bejelölt, és én úgy vagyok ezzel a bejelölősdivel, hogy én nem igazán szoktam, senkit bejelölni, aki meg azt mondja, hogy ismer azt gondolom én is ismerem vagy legalább is kéne, hogy ismerjem (sokan vannak olyanok akik ismerik édesapámat és általa engem is), tehát  én igazolom az ismeretséget, így volt ezzel az emberrel is). Hát, hogy őszinte legyek fogalmam sem volt, hogy kicsoda az illető, köszönt köszöntem én is (gondoltam, ha ismerem, majd csak rájövök ki az, ha nem akkor meg rákérdezek). Ám az első mondatából rájöttem arra, hogy ő sem ismer engem, mivel a korom, és lakhelyem felől érdeklődött.Azután meg arról kérdezősködött, hogy van-e barátom. Én meg mondtam, hogy van, de nem olyan barát, amilyenre ő gondol. Nekem van Krisztusom. Meg egy elvem: nem ismerkedek chaten, főleg nem fiúkkal (nem is fiú, már 25 éves elmondása szerint). Vannak szerető szüleim, testvéreim, barátaim és legjobb, hogy van személyes Megváltóm. Nem volt és nem is lesz pasim (fogalmazzunk így), és nem is szeretném, hogy legyen még egy pár évig. Nekem bőven elég ember van akit szerethetek és akik szeretnek. Közöltem vele, hogy, ha majd egyszer találkozunk személyesen szívesen elbeszélgetek vele, beszélgetni mindig is szerettem (kötve hiszem, hogy valaha is találkozunk, ő Vásárhelyi, habár bármi megtörténhet) addig, meg hagyjuk az ilyes fajta ismerkedést, nem helyén való. Az Úr áldjon.
Azt hiszem ez letaglózta mivel, azóta többet nem válaszolt.
Érdekes, hogy ilyen is van, ha jobban belegondolok egyre többen ismerkednek meg így. Sokan hazudnak, nem a valódi arcukat mutatják másoknak, azután csalódnak, amikor rájönnek, hogy az sem volt igaz amit a másik fél mondott. Miért jó ez? Kinek jó ez?
Nem igazán értem, miért jobb/könnyebb egyeseknek így beszélni önmagukról; egyszer úgy is lehull a lepel, akkor majd mit csinálnak. Én úgy vagyok ezzel, hogy csak azt mondom  így chaten (már amikor fennt vagyok, elég ritkán szoktam használni a chat szobákat, mint pl messenger, akkor is csak ha másképp nem tudok elérni valakit), amit személyesen is elmondanék az illetőnek. Én személy szerint jobban szeretek személyesen beszélni a másikkal, amúgy is nekem az sokkal könnyebb. Sokkal jobban szeretem a számat jártatni, mint a kezem :D.
Lehet, hogy nem mindenki ért ezzel egyet, de én ezt így gondolom.

8 megjegyzés:

Napsugár írta...

Jól gondolod! :) Egy kis kiegészítéssel: nincs szükség arra sem, hogy személyesen beszélgess vele (még fiktíven sem). A fiúkat nem a lányokra bízta az Úr, hogy evangélizálják őket! :)
Örülök, hogy írsz!

Oláh Krisztián írta...

Igaz: a fiúkat nem a lányokra bízta az Úr, hogy evangélizálják őket... Ő másképpen fogalmazott. Azt mondta, hogy tegyetek tanítványokká (evangélizáljatok) mindenkit (minden népeket)!
Ez az én véleményem!
Amúgy nagyon jó dolgokat írsz, hajrá, ne add fel soha elveidet :)

Napsugár írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Napsugár írta...

Igen, hívják el a fiúkat gyülekezetbe! :)
Egyébként a fenti ige a tanítványoknak mondatott akkor, és így folytatódik: "megkeresztelvén őket..."
Tudjuk, hogy nekünk, minden hívőnek szól a felhívás, parancs. De a dolog azért árnyaltabb.
Például, hogy lányok (nők) kereszteljenek, az nem biblikus. Össze kell vetni a Biblia többi tanításával mindezeket.
Ezért írtam, hogy nem a lányokra bízta az ÚR a fiúk evangélizálását (értsd többszöri személyes beszélgetésekben, mert a blog szerzője erről írt).
Egyébként úgy gondolom, Mirjám érti (és remélem sokan értik), mire céloztam ezzel :)

Napsugár írta...

Helyesírási hiba javítva :)

Napsugár írta...

Na Mirjám, rendkívül népszerű ez a bejegyzésed! Már 6 kommentje is van! :D

Oláh Krisztián írta...

Oké, én is értem, hogy mire céloztál csak ezt szükségesnek éreztem megjegyezni (arra gondoltam én is kb. hogy hivják el a lányok a fiukat gyülekezetbe)... Tudom mi sülhet ki egy ilyen "fiatal lány téritgeti a fiatal fiút" beszélgetésből... Szóval nyugi, nem "tévtanitok", tudom, hogy folytatódik az általam adott igen, de mondom: csak arra akartam finoman célozni, hogy alaklomadtán a lány is evangélizálhatja a fiút (ami nem azt jelenti, hogy ő is kell megkeresztelje). Remélem sikerült tisztázni a dolgot és nincs harag! :)

U.I. Amúgy tényleg népszerű ez a bejegyzésed! :))

Napsugár írta...

Nincs harag, nincs :) Csak beszélgetés :)