szombat, augusztus 6

Ifjúsági tábor a HOREBen

2011.07.27. Szerda

Tegnap délelőtt érkeztem haza és itthon nagy meglepetés várt rám. Először is egy szépen kimeszelt ház(most színes is néhol), másodszor pedig, teljesülni láttam kívánságomat, lett egy külön szobám. Eddig Virággal osztoztam a szobán, de most, hogy ő már nagyobb átköltözött Jéminához és Napsugárhoz (Judit maradt a helyén, a saját kuckójában). Nekem pedig saját szobám lett, ahol egyedül is lehetek. Nagyon örülök ennek, meg annak, hogy édesanyám ezt az álmomat megvalósította. Pénteken megyünk a HOREBre utána, pedig egy másik táborba, így most blogot nem írok/hatok egy darabig, viszont naplót igen, tehát majd bepótolom.

2011.07.29. Péntek

ma reggel hét órakor indult a buszunk Margittáról Váradra, ahonnan a fél nyolcas vonattal utaztunk tovább Negreniig, mintegy 12en. Jó volt az utazás, de még jobb az utána következő kb 10-12 kms túr amit Negrenitől a táborig tettünk meg. Szép időnk volt, amíg a táborba érkeztünk, érkezésünket (1:08) követően eleredt az eső. Estére már egészen jó csapat gyűlt össze. Vacsora előtt ismertetve voltak a szabályok, valamint a napi tevékenységek. A vacsorát követően volt egy rövidebb esti alkalom is (ismerkedés). Hát, az eső, a sár valamint, a sátram épsége miatt, úgy döntöttem, hogy a házban töltöm ezt az éjszakát, de az is lehet, hogy egész héten bent alszom, bár ez a körülményektől nagyban függ.

2011-07-30 szombat.

Ma szinte egész nap eset az eső, habár vacsora után, mintha, jobbra fordult volna az idő viszont hidegebb lett, legalább is szerintem. Ma délelőtt nem voltam túl jó bőrben, szerintem megfázhattam az éjszaka. Estére kicsit jobban lettem, bár a szemeim még fájnak, annak ellenére, hogy reggelizéstől ebédig aludtam. Szeretek a konyhában időzni (nem mint a gyerek héten), mert most ott olyan jó meleg van főleg a kinti esőhöz képest. Ma még az is megfordult a fejemben, hogy „haza akarok menni” , ez olt a mai holtpontom, már túl vagyok rajta, és élvezem a táborozást. Nagyon tetszett az első esti alkalmunk, amikor édesapám a bűnös asszonyról beszélt aki könnyeivel mosta meg Jézus lábait.

Ma este érkeztem/ tünk haza a HOREBről.
Nagyon jól telt, viszont gyorsan. A hét elején technikai okok miatt már nem írhattam a naplómat tehát most megpróbálok minden, vagyis a fontosabb dolgokat felidézni.
Hát..... annak nagyon örülök, hogy sok megtérő volt a táborban. Annak pedig még jobban, hogy Lidi is köztük lehetett(Emővel együtt). Nagyon jók voltak az esti alkalmak, én kimondottan jól éreztem magam amikor hallgathattam a prédikációkat.

Szerdán már a nap is sütött (addig esős időnk volt), tehát már a szabadban is lehettünk. Sokat Ping Pongoztunk együtt, Ha esett, ha nem.

Kedd délután egy filmet is megnéztünk egy páran. Csütörtökön túráztunk (vagyis a túráztak a többiek, én inkább autókáztam) elmentünk a Berettyó forrásához (azok akik az autóban voltunk), majd csatlakoztunk a többiekhez aki a még fel nem tárt barlangnál vártak ránk. Először én is le akartam ereszkedni, viszont amint megláttam a barlangban az a keskeny kanyargó rést amin le kellett volna kúszni elment a kedvem (és ezzzel nem voltam egyedül), azután megjött ismét és úgy döntöttem, hogy lemegyek én is körülnézni, de aztán mégis hazajöttem, mert nem volt kedvem a sötétben haza gyalogolni, így a táborba is kocsival érkeztem.

A pénteki nap volt számomra az egyik legcsodálatosabb,
viszont megrázóbb nap is. Délután 7en (Matyi, Illés, Anita, Janó, Lidi, Betti és én) elmentünk a Berettyó forrásához, valamint a fennsíkra (kb 1000 m magasan). A fennsíkon találtunk egy markoló által kiásott részt amiben víz is volt (kb 1,5 m mély), ezzel is elszórakoztunk, mivel hatalmas kövekkel tömtük meg. Ezt követően a forráshoz mentünk azután a vízeséshez, vacsorára már vissza is értünk a táborba (autóval mentünk). Vacsora után következett a megrázó élmény, az egyik lánynak meghalt a nagymamája, aki hozzá a legközelebb állt. Nagyon megviselte, teljesen nyugtalanná vált. Mi (Lóri, Rebeka, és Én, később Alfréd is) próbáltuk megnyugtatni kisebb nagyobb sikerekkel. Vele voltam egész este, habár két órakor már nem bírtam tovább és elaludtam, viszont a többiek vele voltak amíg ő is elfáradt. Tehát kihagytuk a tábortüzet, de én ezt nem is nagyon bántam, örültem, hogy hasznos lehettem.
Ma, reggeli után mindenki készülődni és indulni kezdett,
mi Szőllősiek maradtunk utoljára, összeszedtük a konyhát, rendbe tettünk mindent, majd elindultunk Csucsára a vonathoz. Mivel többen voltunk a kelleténél a kocsiban ezért mi, Lidi és én a csomagtartóban utaztunk (nyitott fedéllel), de nem számítottunk arra, hogy a kocsi által felkavart por, mind ránk száll, ennek ellenére élveztük. Vonattal utaztunk váradig ahol átszálltunk egy másik vonatra, ami Margittáig vitt minket ahonnan, édesanyám és János bácsi haza szállította a mi kis csapatunkat. Haza érkezésem után az első dolgom a tusolás volt, már nagyon vártam, hogy végre tiszta lehessek és ne szálljon belőlem a por. Valamint, azt is, hogy végre írhassak. Most felteszek pár képet a pénteki egyéni kirándulásunkról, majd pedig (holnap vagy holnap után), a táborozásról és hazafelé vezető úton készített képekből.

Ez a két kép a fensíkról készült.

A forrástól nem

messze van egy vízesés, ahol csoport képet is készített Matyi.

ÁRNYÉK KÉPEKET IS KÉSZÍTETTÜNK.

1 megjegyzés:

Napsugár írta...

Jó, hogy írtál! Az utolsó kép nagyon tetszik!
Annak is igazán örülök, hogy Lidi megtért!