kedd, március 16

Március 15

Tegnap a magyar nemzeti ünnepen édesapám elvitt engem Budapestre, kirándulni. Reggel 7 órakor indultunk el itthonról Debrecenbe, ahol ( magyar idő szerint)7:30-kor vonatra szálltunk. A vonaton édesapám pihent egy kicsit, én viszont már nem voltam álmos, mert nagyon izgatott voltam. Miután megérkeztünk a fővárosba, elmentünk a Nemzeti múzeum lépcsőjéhez, mire oda értünk már vége lett az ünnepségnek ezér a tömeggel ellentétes irányban haladtunk, csak mi. A Pilvax közbe is elmentünk, de a kávéházat, csak távolról láthattam, mivel az MSZP-ések ott, abban a kis utcában tartották az előadásokat annak a 300 nyugdíjas embernek aki ott volt. A jelen levők között lehetett látni egy pár fiatalt is, de azok ellendrukkerek voltak. Mi pont egy ilyen fiatal mellett álltunk meg, aki az "előadás" közben fütyölt és kiabált. Ekkor oda jött egy férfi egy kamerával és azt kérdezte tőle: -Szabadna tudnom, hogy mért fütyölsz? -Azért, mert minden amit mond hazugság- volt erre a válasz -Tudod mit ünnepelünk most?- kérdezet ismét a kamerás ember. - Az 1848-49-es forradalomról emlékezünk meg. -Fel tudsz sorolni hármat a 12 pontból-hangzott az újabb kérdés. -Igen- mondta-...-ekkor édesapám megszólalt: -Le kéne vágjad a körmöd, nézd meg milyen koszos.- mondta a kamerás embernek, ekkor az illető megfogta a kameráját és eltávozott. Példáját mi is követtük és elmentünk,de nem utánna, hanem az Erzsébet-hídhoz, ahol Demszky Gábor tartott beszédet fél km-re a tömegtől. A tömeget egy kerítés és minden félméteren egy rendőr választotta el tőle. Itt már voltak 600 is, de ebből 200 ellendrukker volt. A Lánc-hídon is sétáltunk, és a Deák Ferencz szobrot is láthattam. A Lánc- híd mellett huszár tábor helyezkedett el, amit meg lehetett nézni. Ekkor már nagyon el telt az idő és már nagyon éhes voltam ezért elindultunk, hogy ebédeljünk. Útközben a bazilikát is megcsodálhattam. Ebéd után a JOBBIK előadásának az első részét hallgattuk meg, ahol már 20-30 ezren is összegyűltek. Az előadást követően a Nemzeti Múzeumba mentünk és megnéztünk két kiállítást: -1.A honfoglalástól a török kiűzetéséig -2. A török kiűzetésétől a XX. századig Az idő nagyon hamar eltelt, és már kellett menni az állomásra, de még volt egy szabad félórán és vacsoráztunk. Este 11 óra után érkeztünk haza, így kipihenhettem magam és ma nyugodtan mehettem iskolána

2 megjegyzés:

Napsugár írta...

De szívesen mentem volna veletek! Tudod, hogy Édesapád engem is körbehordozott Budapesten(még kisebb voltam, mint most te, 9 éves), úgy látszik nagyon ért hozzá! Felejthetetlen élmények maradnak számomra. Egy életre. :)

Eszter írta...

Na ez igazan erdekes lehetett.Meg a kormos beszolasa is erdekes volt edesapadnak.Remelem jol erezted magad!Isten aldasat rad!